|
|
| 2018. augusztus 3., péntek 19:10 |
A Veritas Történetkutató Intézet közleménye (4. rész) |
|
| Budapest, 2018. augusztus 3., péntek (OS) - |
1918. december 22-én Kolozsváron az erdélyi magyarság deklarálta,
hogy nem kíván Romániához tartozni, hanem a wilsoni elvek alapján,
önrendelkezési jogukkal élve Magyarországhoz való tartozás mellett
foglaltak állást. Két nappal később Kolozsvárra is megérkezett a
román hadsereg.
1919. január 8-án az erdélyi szászok a medgyesi gyűlésükön a
gyulafehérvári nyilatkozatot saját korábbi autonómiájuk (szász
székek) visszaállítása garanciájának tekintve, egyeztek bele a
Romániával való egyesülésbe.
A gyulafehérvári nyilatkozattal ellentétben az erdélyi területekre
bevonuló román hadsereg nem autonómiát, hanem katonai közigazgatást
vezetett be, elűzve az addigi magyar hivatalnokokat, a románokra
esküt tevő szász hivatalnokokat pedig fokozatosan leváltották.
A wilsoni elvek alapján kérte a magyar békedelegáció elnöke 1920.
január 16. meghallgatásán az antant vezetőitől, hogy a
Magyarországtól elcsatolni szándékozott területek lakosságának
körében tartsanak népszavazást, melyen az érintett területek
lakossága véleményt mondhat arról, hogy mely állam impériuma alá
kíván tartozni. Ezt a kérést az antant vezetői nem támogatták,
Wilson elnök 14 pontja ellenére a békekonferencia csak a győztesek
igényeit vette figyelembe, az elcsatolt területeken élő magyarság
önrendelkezési igényeit nem.
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be
beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben
jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|