|
|
| 2011. február 24., csütörtök 15:57 |
Lélekölő évtizedek - A kommunizmus áldozataira emlékeznek a közmédiumok (2. rész) |
|
| |
Az első alkotás a dunapataji vérengzést idézi. 1919 júniusában a
Duna mellékén lázadás tört ki a kommunista tanácskormány ellen. A
felkelés központja e település volt. A véres bosszúnak több mint
hatvanan estek áldozatául. A következő bejátszás a recski munkatábor
mementója. A Heves megyei Recsk község közelében működött 1950
októbere és 1953 ősze között az ÁVH leghírhedtebb
kényszermunkatábora. A magyar GULAG-nak nevezett intézményben állati
kegyetlenséggel bántalmazták, fenyegették, éheztették a rabokat. A
harmadik összeállítás az 1956-os forradalom vidéki áldozataira
tekint vissza. Október végéig a különböző vidéki településeken
békésen tüntetők ellen a rendszer emberei több mint hatvan sortüzet
adtak le. Tiszakécskén például vadászgépről lőtték a felvonulókat, a
mészárlás következtében tizenheten haltak meg, a sebesültek száma
meghaladta a százat. Az utolsó film Horváti Antal tragédiáját
beszéli el. A Nógrád megyei Magyargécen élő férfi nem lépett be a
pártba, s ezzel kihívta a helyi párttitkár haragját. Az 1956-os
forradalom bukása után a nacsalnyik úgy érezte, eljött a bosszú
ideje: Horváti Antalt máig nem tisztázott körülmények között,
különös kegyetlenséggel gyilkolták meg.
15.25-től az MTV-ben Czigány Zoltán rendezésében a Szökés a nagy
árvíz idején című film Gérecz Attilára, az 1956. november 7-én, 27
évesen hősi halált halt költőre emlékezik rabtársai, harcostársai
szavainak fölidézésével, s a költő azon versével, amely a váci
börtönből való szökését beszéli el.
A Duna Televízióban 15.35-től Gyilkosság, lövés által... -
Forradalom Zalában címmel egy 2009-es magyar dokumentumfilmet
láthatnak a nézők. Az 1956-os forradalom eseményeinek hiteles
feltárása még napjainkban is folyik. Egy újabb, ezúttal
zalaegerszegi sortűz körülményeit derítette fel Kínyó Ferenczy
Tamás. Zalaegerszegnek, hasonlóan a többi vidéki kisvároshoz és az
elszórt göcseji falvakhoz, megvolt a maga '56-os története.
Többnyire elhallgatott, tragikus, olykor lírai szépségű történetek
ezek. A dokumentumfilm nemcsak a történelmi tények pontos
felkutatására és bemutatására törekedett, hanem az '56-os forradalom
eszmeiségének, érzületének felmutatására is. A film készítői ezt a
kettős célt igyekeztek megvalósítani.
A tematikus napot 21.40-től az MTV zárja a neves filmrendező,
Sára Sándor Feldobott kő című, 1968-ban készült fekete-fehér magyar
játékfilmjével (forgatókönyvíró: Sára Sándor, Csoóri Sándor, Kósa
Ferenc). A történet sokak számára ismerős lehet. Pásztor Balázs
(Balázsovits Lajos) az ötvenes-hatvanas évek Magyarországán válik
érett emberré. Az apja az ötvenes években ártatlanul sínylődik a
börtönben, Balázst pedig nem veszik fel filmrendezőnek. Így a fiú a
földmérőknél vállal állást, Iliász, a görög emigráns
beosztottjaként. A termelőszövetkezet tanyaközpontját szervezik, a
környék parasztjai Iliászban látják fő ellenségüket.
Február 27-én az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora
is foglalkozik az Emléknappal. Arcív anyagok segítségével emlékszik
meg a szlovák-magyar lakosságcsere 65. évfordulójáról, a délvidéki
magyarirtásról. Lázár János (Fidesz) és Krasznai Béla túlélő beszél
a recski táborról, valamint Szőcs Géza államtitkár nyilatkozik
Ceausescu, a hatalom tébolyultja c. film vetítése kapcsán.
Emlékezzünk együtt a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak
Emléknapján!
MTVA
Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|