|
|
2011. április 14., csütörtök 19:09 |
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, az OIT elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei által az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intézett közleménye |
|
Budapest, 2011. április 14., csütörtök (OS) - Mi, a Magyar
Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, az ítélőtáblák, a megyei
bíróságok elnökei csalódottságunknak és értetlenségünknek adunk
hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag
megalapozatlannak tartjuk a kormányzó pártok döntését, amellyel az
Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának
jelenleg hatályos szabályozását. |
Ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró,
amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig
ítélkezhessen, noha ennek gyökerei a bírói hatalomról szóló 1869:IV.
törvénycikkhez nyúlnak vissza és számos európai ország jogrendszere
ma is hasonló rendelkezést tartalmaz.
Az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító
javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről politikai vita
alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. A javaslat ellentétes
a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel,
valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi
gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat
diszkriminatív és ellentétben áll a bírók függetlenségére,
jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb
nemzetközi szabályokkal és elvekkel.
A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-jén nyolc évvel
rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik
életévét betöltött bíró - köztük 121 igazgatási és szakmai vezető -
szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december
31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. E döntés
következményeként jelentősen romlani fognak az időszerűségi mutatók
(mintegy 40.000 ügyben új bírót kell kijelölni, ami akár többéves
késedelmet okoz több tízezer ügyfélnek), illetve komoly fennakadások
lesznek a bíróságok működésében, hiszen a távozó bírók tömeges
utánpótlása rendkívüli nehézségeket okoz.
A magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal és
gyakorlattal rendelkező, többségében a jogorvoslati hierarchia
csúcsán álló bírók valódi indok nélküli, kényszerű nyugdíjazásának
tovagyűrűző hatása - az egyelőre kiszámíthatatlan következmények
mellett - alapvetően fogja megrendíteni a bíróságok
működőképességét. Ráadásul méltánytalan és megalázó azokra az
érintettekre nézve, akik a Magyar Köztársaság és az igazság
szolgálatára esküdtek és a bírói szolgálatra tették fel az életüket.
Érthetetlen az is, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra,
hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik,
hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás
ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt.
Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet. Ezt a
feltételezést erősíti az Európában elsők között bevezetett bírósági
önigazgatási modell felszámolására való törekvés, az a körülmény,
hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos
védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő
Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Történik ez annak ellenére,
hogy az ugyanezen összetételű parlament 2010 decemberében még a
bírósági önigazgatás megújítása és új jogintézmények bevezetése
mellett voksolt. Ez a mostani döntés megteremti a politikai
beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét.
Szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne, ha
bíróként, igazgatási vezetőként ebben a helyzetben nem emelnénk fel
a szavunkat a bírósági szervezet önállóságáért, függetlenségéért,
elhatárolódva minden jövőbeni politikai befolyásolástól, de
kihasználva az egyetlen lehetséges és számunkra elfogadható eszközt,
az ország és az Európai Unió nyilvánosságának az erejét.
Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy,
az EU soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia
minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy
hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia
alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt
vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet
kialakításában.
Budapest, 2011. április 13.
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke, Dr. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke, Dr. Szabóné dr. Kerékgyártó Judit, a Debreceni Ítélőtábla elnöke, Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke, Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Dr. Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke, Dr. Sisák Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnöke, Dr. Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke, Dr. Soós Gyula, a Fejér Megyei Bíróság elnöke, Dr. Takács József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke, Dr. Varga Klára, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke, Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes, a Heves Megyei Bíróság elnöke, Dr. Nánási Illés, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke, Dr. Kántor András Richárdné, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
elnöke, Dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke, Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke, Dr. Gyulai Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnöke, Dr. Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke, Dr. Meződi János, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke, Dr. Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke.
-----------------------------------------------------------------
--
Kérjük előfizetőinket, az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|