|
|
2011. július 29., péntek 09:29 |
Vona Gábor válasza Karácsony Gergely tervére (1. rész) |
|
Budapest, 2011. július 29., péntek (OS) - Az elmúlt napokban
komoly vitát kavart Karácsony Gergely LMP-s képviselő ötlete, amely
dióhéjban így foglalható össze: a három ellenzéki párt alkosson egy
választási szövetséget, verje meg nagyon a Fideszt, változtassa
vissza demokratikussá a közjogi rendszert, amelyet az felszámolt,
majd az immáron korrekt feltételek között jöjjön a valódi választás,
ahol mindenki tiszta lappal indulhat. |
Ahogy az lenni szokott, a vita, amelyet a cikk generált, nem is
a lényegről, annak teljes abszurditásáról, hanem arról bontakozott
ki, hogy demokratikus pártok – az LMP-re, MSZP-re értve –
működhetnek együtt az ördöggel – a Jobbikra gondolva. Mivel eltelt
kellő idő, és aki akart, megszólalhatott, ezennel most én is
megtöröm azt a csendet, amelyet azért tartottam, hogy kivárjam, mit
hoz felszínre a felkavart állóvíz. Ha szabad ennyi viccet megengedni
valaki nevével: nem tenném a felszínre jutott dolgokat a karácsonyfa
alá. Itt az elején szeretném tisztázni, hogy Karácsony Gergely azon
kevés képviselő közé tartozik az Országgyűlésben, akit minden elvi
és gyakorlati nézetkülönbségünk ellenére tisztelek, és akinek
mindenképp helye volna egy jövendő magyar Országgyűlésben.
1. Szinte általános részévé vált a téma taglalása során a
közbeszédnek, hogy az LMP és az MSZP a demokratikus ellenzék”, míg
a Jobbik egy náci”, nemzetiszocialista”, antidemokratikus” párt.
Itt azt hiszem, hogy szüksége van az egyértelmű tisztázásnak. A
Jobbik demokratikus keretek között létrejött, demokratikus elvek
alapján működő, demokratikus választás révén parlamenti szerephez
jutott párt. Az, hogy a Jobbik bizonyos programpontjait egyes
pártok, médiumok, közszereplők vitatják, mi több, attól kiveri őket
a verejték, teljesen természetes, a mi nézőpontunkból szinte
üdvözlendő evidencia, de egyáltalán nem alap ahhoz, hogy pártunk
demokratikusságát vitassák. Sőt, ha egy pillanatra képesek lennének
a tisztelt újságírók, elemzők és politikusok elvonatkoztatni ódon
sztereotípiáiktól, feltehetnék a kérdést: mennyiben demokratikus a
két balliberális párt? Gondoljunk csak az LMP országgyűlési
választások előtti kopogtatócédula-kálváriájára. Az, hogy a párt az
utolsó napokban tudta teljesíteni a szintet, ellentmond mind a párt
jól ismert vidéki szervezettségéből, pontosabban annak hiányából
fakadó, mind az ajánlószelvény-gyűjtés normál dinamikájából fakadó
következtetéseknek. A párt kampányának finanszírozásában játszott
állítólagos nemzetközi tényezők szerepe szintén máig tisztázatlan.
Az pedig mindennek a teteje, hogy az MSZMP utódpártját, pláne annak
gyurcsányos hagyatékával bárki is minden követelmény nélkül
egyszerűen demokratikus ellenzékké kiáltsa ki. Azért mert a Fidesz
éppen antidemokratikus, az MSZP még nem lesz automatikusan az
ellenkezője. Összefoglalva, amíg a Jobbik demokratikussága teljes
mértékben fennáll, addig a két balliberális párt demokratikussága
erősen fogyatékos, az LMP-nél a legitimitás, az MSZP-nél a
hitelesség hiánya miatt.
2. Azt senki sem kérdezte meg a nagy-nagy felfordulásban,
miközben azon vitatkozott a vörös-zöld holdudvar egésze, hogy mit
kezdjenek a Jobbikkal, hogy mi egyáltalán akarunk-e ilyen
szövetséget. Azt sugallva, hogyha az LMP és az MSZP orrát befogva
igent szavazna a Jobbikra, akkor mi örömmel szaladnánk Gyurcsány
Ferenc és Ertsey Katalin karjai közé. Itt szeretném mindenki számára
jelezni, hogy amíg az LMP és az MSZP bizonyos körei ellamentálgatnak
rajtunk, nekünk soha eszünkbe sem jutna szövetkezni velük. Az, hogy
a Fidesz józan ésszel és emberi érzéssel nem magyarázható lépéseiről
ugyanaz a véleményünk, természetes, de ez még nem jelenti azt, hogy
egy gyékényen szeretnénk árulni velük. Még a Karácsony-féle
átmeneti szövetség” értelmében sem. Elvi és gyakorlati okokból.
Egyrészről a balliberális pártok és a közöttünk lévő szakadék
áthidalhatatlan, másrészről egy ilyen vállalkozás a Jobbikot saját
szavazói előtt hiteltelenítené – teljes joggal, végül a politikában
egy meg egy meg egy nem mindig három. Hiába áll össze három párt, az
attól még nem jelent összegszerű szavazói támogatottságot.
Véleményem szerint egy ilyen kísérlet csúfos véget érne. A Jobbik
kapcsán tehát a jövőben teljesen felesleges hasonló fejtegetésekbe
bocsátkoznia bárkinek. Nekünk elég teher, hogy az MSZP még mindig
parlamenti párt, nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy ezt – minden
teljesítmény és érdem hiányában – még meg is hosszabbítsák.
3. Szintén fontos különbségtétel, hogy amíg az LMP és az MSZP
kormányhoz való hozzáállása teljes egészében dekonstruktív, addig –
mégha ez a Fidesz kormányzása miatt egyre inkább szimbolikussá is
válik – a Jobbiké konstruktív. A választások előtt azt ígértük, hogy
mindazt, ami az ország érdeke, megszavazzuk, ami meg nem, azt nem.
Ezt is tettük, és ezt is fogjuk tenni. Ez pedig azt jelenti, hogy a
mi Fidesz utáni jövőképünk és a balliberális jövőkép között komoly
különbség van. Amíg ők szeretnének visszatérni a rendszerváltozás
rendszeréhez és annak imitt-amott plasztikai sebészettel feljavított
változatát szeretnék, addig mi valódi rendszerváltozást szeretnénk.
Itt kell megjegyezni, hogy a Fidesz minden forradalmi kommunikációja
és jogalkotási monumentalitása ellenére nem az előző rendszer
lezárója és egy új megteremtője, csupán az elmúlt húsz év
agóniájának végjátéka.
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|