OS Országos Sajtószolgálat

2018. augusztus 3., péntek 19:10

A Veritas Történetkutató Intézet közleménye (3. rész)

Budapest, 2018. augusztus 3., péntek (OS) -

     Az 1918. novemberi belgrádi fegyverszüneti egyezmény előtti utolsó pillanatban Románia újra belépett az antant oldalán a háborúba és seregei megindultak Erdély ellen.
     Az erdélyi székelyek 1918. november 28. marosvásárhelyi gyűlésükön deklarálták, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni a jövőben és ezen állam égisze alatt kértek egyenlő bánásmódot és jogokat minden erdélyi nemzet számára.
     1918. december elsején a gyulafehérvári román nagygyűlésen a jelenlévők döntöttek a Romániával való egyesülésről. Egyúttal kimondták azt is, milyen formában képzelik az Erdélyben élő különböző népek együttélését. Ideiglenes autonómiát kértek a területekre egy alkotmányozó parlament összeüléséig és nemzeti szabadságot az ott élő népeknek. Az erdélyi románság e nyilatkozattal akarta elfogadtatni az erdélyi magyarsággal az impériumváltást, a regáti államhoz való csatlakozást. A nyilatkozat azonban politikai deklaráció volt, nem kötelezően betartandó jogszabály. Mint ilyen, erkölcsileg jelentett kötelezettségvállalást megfogalmazói, elfogadói részéről, de ennek nem tettek eleget.
     Az elfogadott dokumentumot egy román delegáció vitte az uralkodóhoz. Ferdinánd király 1918. december 24-én dekrétumban megerősítette a gyulafehérvári nyilatkozatban említett területek egyesülését Romániával. Viszont e jogszabályban már egy szó sem esett az újonnan szerzett területek autonómiájáról és az ott élő etnikumok nemzetiségi jogairól.

-------------------------------------------------------------------

     Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
     Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
     (c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.