2009. augusztus 6., csütörtök 13:14 |
A népirtó hatás nem lehet államcél! |
|
Budapest, 2009. augusztus 6., csütörtök (OS) - Amennyiben a
népirtó hatású döntések, intézkedések és hasonló cselekmények
gerjesztése nem államcél, elvárható, hogy a szándék
bizonyíthatóságának hiányában is soha el nem évülő népirtásnak
minősüljenek, és ehhez mérten büntetendők legyenek mindazon tettek
és intézkedések, amelyek az emberek bármilyen csoportjának tagjai
számára a népirtást büntetni rendelő hatályos jogszabályokban
felsorolt következményeket okozzák. |
Naponta hallunk újabb híreket arról, hogy miként csökken szinte
folyamatosan tovább az emberek egészségügyi ellátáshoz fűződő
alkotmányos alapjogának évek óta fogyatkozó értéke. Egyre többen
fogalmazzák meg véleményüket: ez már tulajdonképpen népirtás.
A hatályos jogszabályok szerint a népirtó hatású cselekmények
(ellentétben a mindig büntetendő emberöléssel) kizárólag a népirtó
szándék bizonyíthatósága esetén büntethetőek.
A jogállamiság minőségét kritikusan vizsgáló és értékelő állampolgár
e különbségtétel alapján akár arra a következtetésre is juthat, hogy
az emberölés csak kicsiben tilos, azonban nagyban, nem egyértelműen
átlátható eszközökkel, de üzemszerűen végezve akár elfogadható
államcél(?) is lehet.
Mivel a szándékot megalapozó gondolat csak gondolat-rendőrségi, azaz
nem jogállami eszközökkel valószínűsíthető, és nemigen bizonyítható,
a szándék bizonyíthatóságának hiányában is indokolt a népirtó hatású
cselekmények megfelelő, azaz népirtásként büntetése.
Minthogy a felvetett körülmények orvoslása, illetőleg megszüntetése
az egész társadalom érdekét, és azon belül, a fokozódó
esélyegyenlőtlenség kapcsán mások mellett különösen érintett
krónikus betegekét is szolgálja, az Asztmás és Allergiás Betegek
Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke az OVB-hez fordulva, országos
népszavazást kezdeményezett.
Seres Máriának a képviselők költségtérítése ügyében kezdeményezett,
és csaknem 600.000 állampolgár által támogatott népszavazási
indítványa sorsára figyelemmel, az ABOSZ elnöke a népszavazási
kezdeményezéssel egyidejűleg az ügyben az Országgyűlés elnökéhez, és
az elnök asszony várható lemondása okán valamennyi alelnökéhez is
közérdekű bejelentéssel és javaslattal fordult.
A 2004. évi XXIX. törvény 141-143. szakaszai szerinti közérdekű
bejelentés és javaslat célja, hogy az Országgyűlés ne várja meg az
akár évekig húzódó népszavazási eljárás eredményét, hanem
(remélhetőleg egyetértve az ügy fontosságával) saját döntése és
törvényalkotó akarata szerint szabályozza a kérdést.
A Magyar Köztársaságban, legalábbis az alaptörvény szerint, minden
hatalom birtokosa a nép.
Petőfi Sándor megfogalmazása a népfelség elvéről (Habár felül a
gálya és alul a víznek árja, azért a víz az úr!) ugyan nem
elsősorban a hétköznapi hatalomgyakorlásról szól, de a képviseleti
demokrácia akkor ér valamit, ha nincs, vagy csak kivételes esetben
van szükség a népszavazástól a forradalomig sorolható végső
biztosítékok igénybevételére.
Bővebb háttér: http://www.abosz.hu/idoszerukerdesek.html#nepirto
Budapest, 2009-08-06
Pós Péter az ABOSZ elnöke
Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: OS Országos Sajtószolgálat
MTI © Minden jog fenntartva.
|