2010. június 16., szerda 13:15 |
Mi lesz veled cselekvőképességi reform? |
|
Budapest, 2010. június 16., szerda (OS) - Az elmúlt hetekben 3,
az új Polgári Törvénykönyv (2009. CXX. törvény) további sorsát
meghatározó javaslat is az Országgyűlési elé került. |
A Lehet Más a Politika javaslata (T/182) a hatályos Ptk-ba (1959.
évi IV. törvény) emelné be a fogyatékosságügyi civil társadalommal
való együttműködés eredményeképpen létrejött cselekvőképességi
szabályokat. A Kormány javaslata (T/386) alapján egy még újabb Kódex kerülne
megalkotásra. A feladatokat meghatározó Kormányhatározatból
(1129/2010. (VI.10.) arra lehet következtetni, hogy az új
törvénykönyv legkorábban 2013. január 1-én léphetne hatályba. A
cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozás lehetséges irányai nem
világosak, de mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy az új szabályok
megalkotását azoknak a jogászprofesszoroknak a kezébe teszi le a
Kormány, akik 2007 előtt megfontolni sem voltak hajlandóak a
fogyatékosügyi civil társadalom képviselőinek véleményét.
A Magyar Szocialista Párt javaslata (T/391) – az Alkotmánybíróság
felkészülési idő hiányára hivatkozó, a hatályba léptető
rendelkezéseket megsemmisítő döntését figyelembe véve – 2012. január
1-én léptetné hatályba a már elfogadott és kihirdetett Kódexet. Nem kétséges tehát, hogy minden parlamenti erő számára fontos az új
Polgári Törvénykönyv sorsa. Kétséges azonban, hogy mi lesz azzal a 80.000 emberrel, akik ma
Magyarországon gondnokság alatt állnak? Mi lesz azzal a 44.000 kizáró gondnokság alatt lévő magyar
állampolgárral, akiket sokszor úgy küldenek polgári jogi halálba,
hogy valós képességeiket és a cselekvőképesség teljes megtagadásának
szükségességét meg sem vizsgálják? Mi lesz azokkal az értelmi fogyatékos emberekkel, akiknek
cselekvőképtelenségük okán esélyük sincs arra, hogy megtanulják a
saját életük alakításához szükséges képességeket, és akik helyett
most életük minden vonatkozásában a gondnokuk dönthet?
A cselekvőképességi reform kérdése nem csupán egy Polgári
Törvénykönyv technikai részlete, hanem az egyik legfőbb
összekapcsoló erő az értelmi fogyatékossággal élő emberek polgári
szabadságjogainak és egyenlő esélyeinek biztosítása és a totális
kiszolgáltatottságot eredményező, nagylétszámú bentlakásos
intézmények átalakítása között.
Az önrendelkezés jogát megtagadó és a megfelelő védelmet biztosítani
nem képes gondnoksági rendszerből eredő problémák nemcsak
Magyarországon, hanem mindenütt a világban jelen vannak.
Magyarország eddig, az új Ptk-ban megjelenő reform kidolgozójaként
élen járt az átalakításban.
Szeptemberben azonban az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek
Jogairól szóló Egyezménynek végrehajtásáért felelős Bizottsága
valamint az Egyezményhez csatlakozó országok plénuma előtt számot
kell adnia, hogy a ratifikáció óta eltelt időszakban mit tett azért,
hogy az értelmi fogyatékos személyek számára a cselekvőképességük
gyakorlásához szükséges segítség a nemzetközi emberi joggal
összhangban hozzáférhetővé váljon.
Kontakt: Kovács Melinda (t.:30 8283744)
Kiadó: Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos
Szövetsége EFOESZ
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: OS Országos Sajtószolgálat
MTI © Minden jog fenntartva.
|