OS Országos Sajtószolgálat

2011. április 26., kedd 13:39

Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? (1. rész)

Budapest, 2011. április 26., kedd (OS) - A nép minden hatalom birtokosából pusztán a közhatalom forrásává vált. Sajátos, hogy a politikai osztály berkeiben ennek a szövegváltozásnak a hátteréről, a változás indokáról mély csend honol. Mintha csak más szavakkal írták volna le ugyanazt. Milyen sürgős szükség indokolta, hogy a nép közvetlen hatalomgyakorlási eszközei közül már a választási törvények módosítása is a tiltott népszavazási témák közé került? Lehet-e szabad választáson alapuló képviseleti demokráciáról beszélni, ha a választónak még a hatalommal való esetleges visszaélés esetén sem lehet semmilyen befolyása a választás szabályaira? Beszéljünk inkább másról?

    Az alkotmánycsere kapcsán a népet már alaptörvénybe foglaltan is kiutasították (kilakoltatták) a hatalom birtokából. A jövőben már nem is kell a nép nevével takarózniuk a választók hatalmával visszaélőknek?
Úgy tűnik, a hatalmat ténylegesen birtokló-bitorló pártpolitikai tömb elég erősnek érzi magát, hogy szaknyelven le is papírozza, alaptörvénybe is iktatva bejegyezze birtokba kerülését, mindeddig illegitim jogfosztását.

Jogi bikkfanyelv helyett egy anyanyelvünkön is érthető példa, mi a különbség valaminek a forrása és birtokosa között:
A pénz elköltéséről nem a pénz forrása (például a munkáltató), hanem a pénz birtokosa (aki megkereste vagy megszerezte) dönt.
Ha tehát a nép már csak forrása és nem birtokosa a hatalomnak, többé nem dönthet a saját sorsáról.

2011. január 18.-án az Alkotmánybíróság két határozatot is hozott, amelyek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a választási törvény régóta leginkább vitatott, az indulás esélyeit is durván korlátozó, az eredményt sokszor előre eldöntő ajánlási (a kopogtatócédulákról szóló) ügyekben.
A politikusi tömb feltűnően gyorsan reagált.
Az alkotmánytervezet decemberben véglegesített szabályozási elveivel ellentétben, gyorsan tiltólistára tették az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról szóló népszavazási kezdeményezéseket is.
Olyan ez, mintha jogvitáinkhoz ügyvédet is csak a kamara által előírt szabályok szerint választhatnánk.

Mi az oka, hogy megszűnt az alapvető jogok és kötelességek ma még külön fejezetben történt tételes felsorolása? Az Alaptörvény Szabadság és Felelősség című fejezetéből nem derül ki, melyik jog és kötelesség számít számon kérhetően alapvetőnek.
Ez azért fontos, mert az ilyenek sérelme esetén ma még az ügyben bírósághoz fordulni nem vitatható alkotmányos jogunk, nevesített alapvető jogok híján viszont az, hogy mi is sérti jogunkat vagy jogos érdekünket, a gumiparagrafusok szokásosan rugalmasan elbírált általános jogorvoslati körébe zuhan.

Hová tűnt az elemi jogi garancia, mely szerint az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti?

Méltatlanul elbánt az alkotmánycsere a társadalom saját erejét erősítő önszerveződéseivel is.

(folytatás!)
    Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

-------------------------------------------------------------------

    Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
    Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
    (c) Copyright MTI nonprofit Zrt.