OS Országos Sajtószolgálat

2011. április 26., kedd 13:39

Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? (2.)

Budapest, 2011. április 26., kedd (OS) -

    Az Alaptörvény szerint a jövőben az egyesülési jog alapján bejegyzett, jogokkal bíró és kötelezettségekkel terhelt szervezetek kizárólag a pártok, a szakszervezetek és más, kifejezetten érdek-képviseleti szervezetek lehetnek.
Másoknak, így a társadalom jobbítását szívükön viselő, például művelődést, oktatást, egészségügyi felvilágosítást vagy közpolitikai tájékoztatást végző civileknek csak az egyesülési jogtól függetlenül, jogok és kötelezettségek nélküli gittegyleteket szabad létrehozniuk és ilyenekhez csatlakozniuk.
Az alapjogi szabályozás ezzel szemben a pártok számára töretlen jogokat biztosít, sőt a jelenleg hatályos törvényi helyzettel szemben, már nevesítve, elsőként említve kerülnek be az egyesülési jognak a jövőben már kivételezett alanyai közé.
Úgy tűnik, a közjóért tevékenykedni kívánó civilek majd csak akkor tevékenykedhetnek igazán eredményesen, ha lényegüket feladva, a pártok számukra ritkán vonzó logikáját átvéve, maguk is pártok alapításába kezdenek!

Lássuk, mit is tehetünk a jövőben, ha valami fontosra végképp nem tudjuk felhívni a közvélemény figyelmét másként, mint a gyülekezési jogunkkal élve.
Az Alaptörvény továbbra is megállapítja ugyan mindenki jogát a békés gyülekezéshez, de amellett, hogy ezt sem nevezi meg az állam által elismert alapjogként, már nem is biztosítja a gyülekezési jog szabad gyakorlását.
Ez pedig annyit jelent, hogy az állam nem véd meg az ellenérdekűek provokációjától vagy akár szervezett, erőszakos támadásától, és ha a békés gyülekezőknek nincs elég saját erejük a rend megőrzéséhez, a rendőrség rendbontás címén, válogatás nélkül bárkit előállíthat majd.
A gyülekezés tehát az érdekképviselet alkotmányos alapjogi eszközéből a rendőrség által megszüntetendő rendbontások kiváltójává, szervezői előállítandó, rosszabb esetben szétverendő rendbontókká válnak.

Tegyük fel az ilyenkor szokásos indokolt kérdéseket!
Kinek az érdekében történtek az említett, és még bőven sorolható sajátos változtatások? Elhiggyük talán, hogy pusztán a véletlen, a rossz fogalmazás, a hiányos magyar nyelvismeret okozta a nép törvénybe iktatott jogfosztását?
Amennyiben azt állítják, igen, akkor nincs ok, ami megakadályozhatná a hiba kijavítását!
A javítás elmaradása viszont a szándékosság bizonyítéka lenne, mellébeszélés nem lehetséges.

Most is csend lesz? Amennyiben igen, az összejátszásra utalna. Ebben az esetben csak azzal nyugtatgathatnánk magunkat, hogy majd egy esetleges jobb időben azt mondhatjuk, a demokratikus jogállam, és vele az elévülés intézménye ismét szünetelt.
Ha a mély csend végre megszakad, előbb is reménykedhetünk!

Az ünnepet nem megzavarva, de húsvét idején különösen indokolt feltennünk a kérdéseket:
A magyar nép eddig legalább leírtan létező szuverenitásának is vége, elvégeztetett?
Vagy éppen ez kellett az ébredéshez, egy még mindig remélt eljövendő feltámadáshoz?

Budapest, 2011. április 26.

Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)

    Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

-------------------------------------------------------------------

    Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
    Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
    (c) Copyright MTI nonprofit Zrt.