OS Országos Sajtószolgálat

2012. május 18., péntek 17:25

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza a Helsinki Bizottság nyílt levelére

Budapest, 2012. május 18., péntek (OS) -

    dr. Kádár András Kristóf úr részére
    Magyar Helsinki Bizottság Társelnök

    Tisztelt dr. Kádár András Kristóf Úr!

    A Cozma-ügy kapcsán Darák Péter Kúria elnökhöz címzett levéllel kapcsolatban részemre címzett nyílt levelét megkaptam, ezzel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
    1. A jog alapvető feladata, hogy - az emberi magatartások szabályozásával - biztosítsa a társadalom rendezettségét, szervezettségét és kiszámítható társadalmi viszonyokat teremtsen. Az emberi magatartásokat azonban nyilvánvalóan nem kizárólag ezen magatartási szabályok alakítják, hanem számos szokás, etikai és erkölcsi norma. A morális értékeknek a társadalmi együttélés során sok esetben elsődlegesen kell érvényesülniük, a büntetőjog eszközeivel akkor szükséges fellépni, ha a társadalmat alkotó egyes ember példának okáért a Ne ölj! feltétlen érvényesülést kívánó imperatívuszát megsérti. A másik ember életét nem azért tartjuk tiszteletben, mert azt az állam büntető jogszabálya előírja, hanem, mert az erkölcs, a társadalom igazságérzete ezt diktálja. Ebből következően szükséges tehát, hogy a jogszabályok megalkotása és alkalmazása során mindvégig tekintettel legyünk a társadalom igazságérzetére, a nép véleményére. A jogalkotásban ezt azáltal szükséges biztosítani, hogy a jogszabályok előkészítésének folyamatában lehetőséget biztosítunk az egyének számára, hogy az életüket megalkotó magatartási szabályok kapcsán kifejthessék véleményüket; a jogalkalmazás folyamatában pedig a laikus elem biztosítása - így az angolszász jogrendszerben az esküdtszéki-rendszer, a kontinentális jogrendszerekben az ülnök-rendszer - amely a nép igazságérzetét, véleményét hivatott közvetíteni, még ma is alkalmazott módon. A jog a társadalomról szól, általa és az érdekében létezik; ez a jogalkalmazásban sem hagyható figyelmen kívül.
    Igazságügyért felelős miniszterként felelős vagyok az igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon személy felé, akinek az Alaptörvényből eredően kötelessége a jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke részére.
    Egyébiránt jelzem, hogy a most oly hevesen ellenzett társadalmi elvárás bírói ítéletekben való megjelenése kapcsán egy másik jogvédő szervezet nem is olyan régen, éppen az ön véleményével ellentétes álláspontra helyezkedett.
    2. Az Alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségségét teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben joggyakorlat elemzést folytat.
    A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.
    A Bszi. az indítványozók körét határozza meg, de természetesen arról nem tartalmaz rendelkezést, hogy az indítványozó felé jelzéssel ki élhet. Ettől a jelzési lehetőségtől senki nincs elzárva azzal, hogy ez az indítványozási joggal rendelkező részére semmilyen kötelezettséget nem jelent, ugyanakkor hasznos lehet, hiszen az indítványozási joggal rendelkező látókörébe vonhat olyan problémákat, amelyek vizsgálatra érdemesek.
    Felhívom figyelmét, hogy az általam egyébként csak példaként említett ügy jogerősen lezárult, így fogalmilag is teljesen kizárt, hogy ez ügyben nyomást gyakorolhattam volna az igazságszolgáltatásra.
    3. Tájékoztatom arról, hogy igazságügyért felelős miniszterként, a végrehajtó hatalom legfőbb szervének tagjaként nem terjed ki felelősségem azon ügyekre, amelyeket Ön nyílt levelének 3. pontjában felsorolt, azok törvényhozási tárgykörbe tartoznak, így azokról Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, az Országgyűlés döntött.

    Budapest, 2012. május 18.

    dr. Navracsics Tibor
     miniszter

-------------------------------------------------------------------

    Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel.
    Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
    (c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.