2012. augusztus 7., kedd 14:52 |
A NAIH álláspontja az új Ptk. információszabadságot érintő koncepciójáról |
|
Budapest, 2012. augusztus 7., kedd (OS) - |
A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International
Magyarország és a K-Monitor levélben fejezte ki aggályait és hívta
fel a Hatóság figyelmét, hogy az új Polgári Törvénykönyv a
Kodifikációs Bizottság által készített és a Kormány által az
Országgyűlés elé benyújtott T/7971. számú javaslata nem tartalmazza
a közpénzek felhasználásának átláthatóságát segítő kivételeket az
üzleti titok szabályozásánál. A közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságának megteremtése
érdekében jelentős előrelépést jelentett az Alaptörvény hatályba
lépése, amelynek 38. §-a, valamint a 39. cikk (2) bekezdése a
közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adattá
minősítését alkotmányos rangra emelte. A jelenlegi jogszabályi környezet, így különösen az Alaptörvény, a
nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény a
nyilvánosság szempontjából már nem csak arra helyezi hangsúlyt, hogy
valamely szerv vagy személy közfeladatot lát-e el, hanem a nemzeti
vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás tényére is. Az
Alaptörvény, az Állami vagyontv. és a Nemzeti vagyontv.
rendelkezéseivel irrelevánssá vált az állami, illetve önkormányzati
tulajdonban álló gazdasági társaságok azon "védekezése" a közérdekű
adatigénylés teljesítésének kötelezettségével szemben, amely szerint
ők nem közfeladatot ellátó szervnek minősülnek, hiszen nincs
jogszabályban meghatározott feladatkörük. Természetesen fontos a
közpénzek, a köztulajdon felhasználásának megismerhetősége,
ugyanakkor a szabályozásnak azt is szem előtt kell tartania, hogy
azon közpénzből létrehozott cégek, amelyek piaci tevékenységet
végeznek, nem kerülhetnek azért piaci hátrányba, mert ki kell adniuk
minden adatot, amely a tevékenységük során keletkezett, hiszen az
üzleti adatok, információk titokban maradásához fűződő méltányolható
üzleti érdek az állami tulajdonban lévő vagy többségi állami
részesedéssel működő gazdasági társaságok esetében is fennállhat. Az új Ptk. javaslatának üzleti titkot szabályozó 2:47.§ rendelkezése
kizárólag azt határozza meg, hogy mi minősül üzleti titoknak, a
kivételeket, amelyek eddig segítették a közpénzek felhasználásának
megismerhetőségét nem szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy
az üzleti titok részletszabályai, így a kivételek is ne kerülhetnek
be más, így például az Infotv. módosítása révén e törvény
rendelkezései közé. A Javaslat most ismert szövegének változatlanul
hagyása tehát akkor fogadható el, ha a jogalkotó gondoskodik a
részletszabályok más jogszabályba illesztéséről. A Hatóság – amint azt korábban a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztériumnak írt levelében is kifejtette – bízik abban, hogy az
új Ptk. hatályba lépéséig a jogalkotó megteszi a szükséges lépéseket
az olyan koherens szabályozás megalkotása érdekében, amely továbbra
is szolgálja a nyilvánosság ügyét. Az információszabadság érvényesülése érdekében a Hatóság figyelemmel
kíséri a szabályozás alakulását, hiszen e közleményben összegzett
véleményét már a közigazgatási egyeztetés során megküldte a
minisztériumnak. Amennyiben szükségessé válik, az Infotv. 57. §-a
alapján ajánlást tesz törvény-módosításra.
Kiadó: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: OS Országos Sajtószolgálat
MTI © Minden jog fenntartva.
|