|
|
| 2005. május 25., szerda 19:42 |
Nyílt levél a miniszterelnök és a gazdasági és közlekedési miniszter urakhoz (1.rész) |
|
| Budapest, 2005. május 25., szerda (OS) - |
Tárgy: T/16290 számú törvényjavaslat a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról
Tisztelt Gyurcsány Ferenc Úr és Dr. Kóka János Úr!
Alulírott szervezetek nyomatékkal kérik Önöket, hogy a T/16290
szám alatt a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot a gazdasági
reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról
átdolgozásra, illetve további megfontolásra haladéktalanul vonják
vissza.
Kérésünk indokai a következők:
1. A törvényjavaslatnak a dohánytermékek promóciójával
foglalkozó részei ellentétesek az Európai Parlament és Tanács
2003/33/EK direktívájának szellemével, konkrétan annak 5
paragrafusának 1. bekezdésével és a Magyar Országgyűlés által
ratifikált, majd a 2005. évi III. törvénnyel kihirdetett
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménnyel. A törvényjavaslat
indokolatlanul enyhíteni kívánja a dohánytermékek promóciójára a
2001. évi I. törvény által alkotott szabályokat, ezzel a lakosság
egészségének érdekeit figyelembe nem véve közvetlenül súlyosbítja a
dohányzás által a magyar társadalomra rótt gazdasági és erkölcsi
terheket. A törvényjavaslat figyelmen kívül hagyja az Európai
Bizottság azon törekvését, hogy a dohányzás járványát és annak
hatásait az Unió államaiban visszaszorítsa. Azért, hogy a
törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács 2003/33/EK
direktívájának nem megfelelő szabályozást kíván bevezetni,
Magyarországnak nemzetközi szinten is felelnie kell majd.
2. A törvényjavaslat kiterjeszti a dohánytermékek promóciós
lehetőségeinek körét, ami visszalépés a 2001. évi I. törvénynek a
dohánytermékekre vonatkozó részeihez képest. A dohányreklám - mely
leginkább gyermekekre és fiatalokra hat - hatékony eszköz a
dohányipar kezében a dohánytermékek népszerűsítésére, a
dohányzásellenes törekvések semlegesítésére, és a dohányzás
társadalmi elfogadottságának fenntartására. A tervezet 9 paragrafusa
azzal, hogy a korábbi világméretű nemzetközi
motorsportrendezvények -ről a nemzetgazdasági szempontból
kiemelkedő jelentőségű eseményekre is kiterjeszti a tilalom alóli
kivételek körét, gyakorlatilag megnyitja az utat a dohánytermékek
széles körű promóciója előtt. Hiába ad a törvény
vélemény-nyilvánítási lehetőséget az egészségügyi miniszternek - a
2005. évi tapasztalat alapján az egészségügyi tárca véleményét e
kérdésben nem vennék figyelembe.
3. E törvényjavaslattal a kormány a társadalom és a lakosság
egészsége ellen cselekszik, kiszolgálva a dohányipar és a vele
érdekszövetségben álló profitorientált cégek (melyek a
törvénytervezetben megnevezésre is kerülnek) érdekeit. A
Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 5 paragrafusának 3. pontja
szerint a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos népegészségügyi
politikájuk meghatározása és megvalósítása során a Részes Felek
fellépnek azért, hogy ezeket a politikákat megvédjék a dohányipar
kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeltségeivel szemben . A
Keretegyezmény tehát az egészség érdekeit a gazdasági érdekek fölé
helyezi. A törvényjavaslat ellentétben áll a Magyar Köztársaság eme
vállalásával.
4. A Világbank szerint 1999-ben a magyar állam összes
adóbevételének mindössze 3 százaléka származott cigaretta-eladásból.
Ez az egyik legalacsonyabb dohánytermékadó-bevétel a közép-kelet
európai régióban, és jelzi azt, hogy a magyar költségvetés messze
nem függ a dohányvertikumból származó bevételektől. Nincs tehát
gazdasági-pénzügyi oka annak, hogy a promóciós tilalom
kiterjesztésre kerüljön. A Világbank azzal érvel, hogy a dohányzás
visszaszorulásától a Kormányoknak nem kell félniük; a
dohánytermékekre nem költött pénzét ugyanis a lakosság más termékek
és szolgáltatások vásárlására használja majd fel, melyeknek szintén
van adóvonzata.
(folyt.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|