OS Országos Sajtószolgálat
Közlemény-szerkesztési útmutató
2017. június 28. szerda
Ismertető


Útmutató tömegtájékoztatási eszközök számára készülő közlemények szerkesztéséhez

Bevezetés

A közlemény a sajtószervek révén a nagyközönséghez jut el. Véleményünk szerint a sajtóközlemény a legjobb hatásfokú információforrások közé tartozik. Úgy kell tehát kigondolni és megszerkeszteni, hogy a címzettek könnyen megértsék, hogy a szöveg kezelése a szerkesztőségekben a lehető legkevesebb időt vegye igénybe.

Az alábbi útmutató az ilyen közlemények megszerkesztéséhez ad néhány szempontot.

1. Csak ha szükséges

Csak akkor folyamodjék a sajtóközlemény eszközéhez, ha csakugyan új és fontos közlendője van.

2. Mikor

Legelőször azt határozza meg, hogy mikor kerüljön a közlemény a nagyközönség elé.

Fogalmazványuknak a kiválasztott napon déli 12 óra előtt el kell jutnia a szerkesztőségekbe, így azoknak elegendő idő áll rendelkezésükre a szöveg kezeléséhez.

Ellenőrizze, hogy a kiválasztott napon nem várható-e más, a sajtó figyelmét nagy mértékben lekötő esemény. Ha igen, az csökkenti annak az esélyét, hogy a sajtószervek az Ön közleményét is átveszik.

Mivel vasárnap sokkal kevesebb esemény történik, mint a hét többi napján, és a szerkesztőségek ilyenkor készítik a hétfői lapszámot, érdemes "álló" - nem aktuális dátumhoz kötött - információikat, híreiket vasárnap reggelre időzíteni. (Tehát pénteken küldje el az MTI-hez a szöveget azzal a megjelöléssel vagy embargóval, hogy vasárnap reggel juttassuk el az előfizetőinkhez.)

3. Tartalom

Minden közlemény feltétlenül adjon választ az alábbi kérdésekre: ki, mit, hol, mikor, miért, hogyan?
Ha ezek valamelyikére nincs válasz, vagy a szükséges adatok pontatlanok, a közlemény nem éri el a kívánt hatást, és bizonytalanságot kelt.
A közleménytől elsősorban tényeket várnak, és nem véleményt.

Tájékoztasson mélyrehatóan, lényegretörően, nyíltan, őszintén. Ne törekedjék a kellemetlen tények elhallgatására (pl. a címben "részmunkaidős foglalkoztatás", a szövegben már "elbocsátások" szerepel).

4. Felépítés

A közleménynek általában az alábbi elemeket kell tartalmaznia:

Cím

A címben konkrét információt kell nyújtani. Tehát nem "Tájékoztató a Hinz vállalat igazgatótanácsának üléséről", hanem "A Hinz megszüntet 20 munkahelyet".

Nyomatékosan javasoljuk, hogy a főcím ne legyen több egy sornál (minél rövidebb egy cím, annál hatásosabb).

Bevezetés (lead)

Kísérelje meg tömören összefoglalni az egész közlés lényegét az első 5-10 sorban.

Szöveg

A bevezetés után a legfontosabb információk felől a kevésbé fontosak felé haladva építse fel a szöveget. A szerkesztőségek így egyszerűen, a lényeg sérülése nélkül tudják majd a szöveget szükség esetén megrövidíteni.

Amennyiben közleményüket túl hosszúnak, vagy sűrűnek találja, szakítsa meg témánként alcímekkel, esetleg közcímekkel.

Forrás

Minden információ mellett fel kell tüntetni a forrást. A szövegben azt is egyértelműen meg kell adni, ki mit tett, vagy ki döntött valamiről.

Tájékoztatás

A közlemény végén adjon meg egy telefonszámot és egy illetékest, aki az esetleges kérdésekre válaszol. A megadott személynek tájékozottnak és a megjelölt időszakban korlátozás nélkül elérhetőnek kell lennie.

5. Terjedelem és stílus

A közleményt a lehető legrövidebben fogalmazza meg. A két gépelt oldal terjedelmet (vagy 3600 karaktert) meghaladó közlemény már nagyon hosszú.

Egyszerű, világos, érthető nyelven szerkessze meg a közleményét. Rövid mondatokat írjon. Kerülje a furcsa szavakat, a divatos szólásokat, lehetőség szerint a szűk körben használt szakkifejezéseket is. (Ha ez mégsem elkerülhető, zárójelben vagy a közlemény végén röviden magyarázza meg őket.)

Ne használjon rövidítéseket a mértékegységek, pénznemek megadásakor. A keresztneveket se rövidítse kezdőbetűvel. A doktori címet ritkán használja a sajtó nyelvezete (legfeljebb életrajzokban), az említett személyek funkcióját azonban egyértelműen meg kell adni.

Az idegen pénznemekben szereplő összegeket forintra átszámított értékben is meg kell adni.

6. Embargó (a közlemény várakoztatása)

Csak kikerülhetetlen esetben alkalmazzon embargót. A kikötést tüntesse fel a közlemény kezdetén és végén is. Szükség esetén a közlemény végén indokolja az embargót.

7. Végül

Gyakorlat teszi a mestert. A közlésre szánt anyag soha nem kifogástalan - ha az lenne, feleslegessé válnának a szerkesztőségek!



Az Országos Sajtószolgálatról
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.