|
|
| 2011. október 26., szerda 17:43 |
Magyar Nemzeti Galéria - Közlemény |
|
| Budapest, 2011. október 26., szerda (OS) - A Magyar Nemzeti
Galéria vezetősége és munkatársai a Magyar Közlöny 2011. évi 111.
illetve 123. számaiban megjelent 1326/2011. (IX. 29.), illetve
1353/2011. (X. 20.) számú Kormányhatározatokból értesültek arról,
hogy a miniszterelnök úr Dr. Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum
főigazgatóját kormánybiztosnak nevezte ki az új nemzeti
közgyűjtemény koncepciójának, ennek keretében a Szépművészeti Múzeum
és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésének előkészítésére. Míg az
első határozat egy alapos, szakmai alapokon nyugvó, közös stratégia
kidolgozását sejttette, a második 2012. február 29-i határdátummal
már a beolvadás személyi és szervezeti intézkedéseinek megtételére
hatalmazza fel a kormánybiztost. |
Mivel nem történt előzetes egyeztetés, legalább a főbb elvek
kidolgozása a fenntartó és az érintett felek között, a Magyar
Nemzeti Galéria rendkívül problematikusnak tartja a két intézmény
gyors, mechanikus összevonását. A nemzetközi példák azt mutatják,
hogy egy új intézmény létrehozása több éves előkészítő munka után
valósul meg. Elvégzik a szükséges hatástanulmányokat,
kockázatelemzést és a későbbi fenntarthatóság figyelembevételével
kidolgozzák az új intézmény misszióját, stratégiáját. Mindehhez az
adhat jogcímet, hogy a nemzeti vagyon, a műtárgyállomány jobb
körülmények közé kerül és bemutatásuk, közreadásuk magasabb szinten
valósulhat meg. Az új múzeum-koncepció kidolgozására tehát – a 2013.
szeptember 30-i határidő figyelembe vételével – a Magyar Nemzeti
Galéria partnerként történő bevonásával kerülhetne sor.
A Szépművészeti Múzeum jelenlegi épülete nem alkalmas további
műtárgyak befogadására, elég megemlíteni a különösen érzékeny,
felbecsülhetetlen értékű szárnyasoltárok hely- és klimatizációs
igényeit. A két intézmény az új múzeum megalakulásáig még évekig
régi székhelyén kénytelen tovább működni, ami nem eredményez
megtakarítást. Az összevonás után azonban még kevesebb
költségvetésből kellene gazdálkodniuk, a kiállítások, a kiadványok
mellett a műtárgyak és az épületek állagvédelmét biztosítaniuk.
Ebben a szorító gazdasági konstrukcióban a nemzeti művészet
képviselete, a magyar művészet tudományos feldolgozása és
közzététele értelemszerűen csupán alárendelt szerepet kaphat.
Úgy gondoljuk, hogy nem a jelennek, hanem a jövőnek, a következő
generációknak építünk új múzeumot. Magyarország kulturális javait
csak egy elkötelezett, erre a munkára specializálódott, magas
szakmai színvonalat biztosító intézmény tudja hatékonyan
közvetíteni. Erre a garanciát egy szakemberek bevonásával közösen
kidolgozott, gyakorlati, muzeológiai, tudományos stb. elveket is
tartalmazó koncepció összeállítása adhat. A Magyar Nemzeti Galéria
eredményei bizonyítják, hogy addig is képes az 1997. évi CXL
törvényben rögzített kulturális javak védelmén túl a jelenlegi
szervezeti formájában a magyar művészetet mind a nemzetközi
színtéren, mind a hazai viszonyok között méltón képviselni, közönség
elé tárni. Éppen ezért a beolvasztást – az új épületek hiányában –
egyelőre szükségtelennek, mindkét intézményre és gyűjteményre nézve
károsnak tartjuk. Egyetlen eredménye egy nagy múltú, a nemzeti
kultúrkincs védelmével és szakmai kezelésével megbízott intézmény, a
Magyar Nemzeti Galéria indokolatlan megszüntetése lenne. A Magyar
Nemzeti Galéria vezetősége a fenti indokokkal levélben fordult Dr.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez.
2011. október 26.
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|