|
|
| 2012. február 10., péntek 15:04 |
Sajtóközlemény az ACTÁ-val kapcsolatos félreértésekről |
|
| Budapest, 2012. február 10., péntek (OS) - Tekintettel arra,
hogy február 11-ére ACTA elleni tüntetés szerveződik az ország több
pontján, a tanácsadói fórumként működő Hamisítás Elleni Nemzeti
Testület (HENT) titkársága szeretné tájékoztatni a közvéleményt a
félrevezető információk terjedésének megakadályozása és az esetleges
félreértések elkerülése érdekében. Hangsúlyozzuk, a HENT nem foglal
állást az ACTA megállapodás január 26-án Tokióban aláírt végleges
szövegének tartalma mellett vagy ellen, ez a Kormány, illetve az
Országgyűlés hatásköre, viszont szeretné azon félreértéseket
eloszlatni, amik az ACTÁ-val kapcsolatban napvilágot láttak. |
Az uniós és magyar jogszabályok változtatás nélkül megfelelnek a
megállapodás kötelezően betartandó rendelkezéseinek, tehát semmilyen
változást nem hozna a hazai szabályozásban az ACTA hatályba lépése,
sőt, nem érintené az eljáró hatóságok gyakorlatát és a fellépés
szigorúságát sem.
Magyarországon tehát, amennyiben a megállapodás hatályba lép,
továbbra is a hatályos szerzői jogi és iparjogvédelmi szabályozás
marad az irányadó. A büntetőjogi jogszabályokat sem kell szigorítani
az ACTA miatt, hiszen az ACTA kizárólag a szándékos és kereskedelmi
mértékű szerzői jogi jogsértésekkel illetve védjegyhamisítással
szembeni fellépés esetében írja elő a büntetőjogi eszközök
alkalmazhatóságát, amelyeket a magyar Büntető Törvénykönyv jelenleg
is büntethetőnek minősít.
Az ACTA nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, melyek személyiségi
vagy emberi jogokat sértenének. A megállapodás adatkezeléssel
foglalkozó 4. cikke és az online jogsértések elleni fellépésre
vonatkozó 27. cikke kiemelten rögzíti, hogy a jogérvényesítési
eljárások nem sérthetik a szólásszabadsághoz, a méltányos
eljáráshoz, a magánszféra védelméhez és az adatvédelemhez fűződő
jogokat. Nem szerepel az ACTÁ-ban az sem, hogy az
internetszolgáltatók a hálózatukon továbbított információk nyomon
követésére és a szellemi tulajdonjogot sértő tartalmak szűrésére
kötelezhetőek.
Ezen felül az elektronikus kereskedelemre vonatkozó hatályos
uniós szabályozás és az ezzel összhangban lévő magyar szabályozás is
kimondja, hogy az internetszolgáltatók nem végezhetik személyes
adatok monitorozását, akkor sem, ha azok esetlegesen szerzői jogot
sértenek. Az internetszolgáltatók ilyen típusú, általános szűrésre
való kötelezése az Európai Unió jogával ellentétes lenne, és a
jogszabályok megváltoztatására az ACTA sem kényszerítené az uniós
jogalkotókat.
Továbbá az ACTA 14. cikke - szintén a hatályos uniós
szabályozással összhangban - kiemeli, hogy a határokon alkalmazandó
intézkedések hatálya alól kivehetők az utasforgalom folyamán, az
utasok személyi poggyászának részeként nem kereskedelmi céllal
behozott kis mennyiségű áruk. Magyarországon - a vonatkozó uniós
szabályozásnak megfelelően - a személyi poggyász ma is a kivételek
közé tartozik, azaz az utasok poggyászában szállított adathordozók
nem kutathatók át és nem foglalhatók le szerzői jogot sértő
tartalmak miatt, és e tekintetben az EU nem is tervez
szigorításokat, az ACTA pedig nem kötelezi erre a részes feleket.
A megállapodás végleges szövegének január 26-i aláírása nem
egyenlő az ACTA magyarországi hatályba lépésével, kötelező
hatályának elismerésével.
Ehhez egyrészt szükséges, hogy az Európai Parlament egyetértését
adja a megállapodás EU általi megkötéséhez, másrészt, hogy a magyar
Országgyűlés elfogadja és törvényben kihirdesse azt, harmadrészt,
hogy a Magyarországon kívüli összes többi EU tagállamban is
megtörténjen a ratifikáció, negyedrészt pedig, hogy az EU mellett
legkevesebb további öt aláíró ország ratifikálja a megállapodást.
Az EP vita 2012. július-szeptember között várható.
Magyarországon a Kormány döntését megelőzően az illetékes
minisztérium társadalmi egyeztetésre fogja bocsátani a megállapodás
kihirdetéséről szóló törvény tervezetét. Amennyiben a Kormány a
ratifikálás mellett dönt, a törvénytervezet az Országgyűlés elé
kerül.
Az ACTA túlnyomó részét nemzetközi szinten az Európai Unió
Bizottsága tárgyalta a tagállamok nevében, a tagállami hatáskörbe
eső kérdésekben pedig a mindenkori elnökség képviselte a tagállamok
egyeztetett álláspontját a tárgyalásokon. Bár kezdetben a
tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, a megállapodás tervezetét
2010. áprilisában nyilvánosságra hozták, végleges szövege pedig
2010. novembere óta hozzáférhető.
HENT sajtóközlemény az aláírásról:
http://www.hamisitasellen.hu/hu/hirek/2012/magyarorszag-alairja-a-ham
isitas-elleni-kereskedelmi-megallapodast
Az ACTÁ-val kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre adott válaszok:
http://www.hamisitasellen.hu/hu/hirek/2012/kerdesek-es-valaszok-a-ham
isitas-elleni-kereskedelmi-megallapodasrol-acta
Az ACTA egyezmény szövege:
http://www.sztnh.gov.hu/hirek/kapcsolodo/ACTA_eng.pdf
http://www.sztnh.gov.hu/hirek/kapcsolodo/ACTA_HU.pdf
Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkársága
------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a Nemzeti Közleménytár valamennyi közleményét a megújult mti.hu oldalon találják. 2024. december 31-ig – a megújult felület mellett – még erről az oldalról is elérhetőek az OS közlemények. Az Országos Sajtószolgálatról Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|