|
|
| 2005. május 25., szerda 19:42 |
Nyílt levél a miniszterelnök és a gazdasági és közlekedési miniszter urakhoz (2.rész) |
|
| Budapest, 2005. május 25., szerda (OS) - |
5. A dohánytermékek promóciójának tilalma egészségügyi kérdés. A
dohányreklám-tilalom a dohányzás, főleg a fiatalkori dohányzás
visszaszorításának egyik legfontosabb eszköze. Ennek ellenére,
ellentétben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Úrnak a Dr. Szili
Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez írt, 2005. május 20-án
T/16290/1 szám alatt érkeztetett levelében foglaltakkal, a
törvényjavaslatot a dohányzásellenes szakmával senki sem egyeztette
- sőt még az illetékes állami hivatalok is meglepetéssel olvasták
annak tartalmát. A törvénytervezet ily módon, sürgősséggel való
előterjesztése eljárásjogi szabályt is sért.
6. A törvényjavaslat indoklása is több téves és részleges
információt tartalmaz. A T/16290 javaslat 12 paragrafus 1. pontja
szerint e javaslat célja a 2003/33/EK direktívának való megfelelés.
Valójában a dohányipari szponzorálásra vonatkozó szabályok
enyhítésével e direktívától távolodunk.
Az Általános indoklás II. részében kerül említésre a 37/2000.
(X.31.) Alkotmánybírósági Határozat; a törvénytervezet szövege
idézi: mérlegelésének eredményeként az Alkotmánybíróság kimondta,
hogy az Alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának
teljes tilalma. Amit azonban az előterjesztés elfelejt
megemlíteni az, hogy az idézett 37/2000 AB határozat így
folytatódik: Mindez nem zárja ki azt, hogy a jogalkotó további
korlátozásokat fogalmazzon meg, amennyiben azokra szükség van az
állampolgárok megfelelő tájékoztatása, továbbá életének,
egészségének védelme érdekében. (Mellesleg ugyanezen félinformáció
említésével került elutasításra - tévesen - a Dohányzás-ellenőrzési
Keretegyezmény 13. cikkelye 2. pontja hazai bevezetésének
lehetősége.)
Amit ellenben a törvényjavaslat nem kísérel meg az, hogy tiszta
joghelyzetet teremtsen a dohánytermékekkel kapcsolatos promóciós
tevékenységek számára. Az eladáshelyi reklám fogalmát a 2001. évi I.
törvény elfelejtette meghatározni, majd az akkori Kormány
lehetőséget adott, hogy a dohányipar, az Önszabályozó
reklám-testülettel és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel karöltve
- a Gazdasági Minisztérium hallgatólagos támogatása mellett - maga
határozza meg, hogy mit ért eladáshelyi reklám alatt. Az Országos
Dohányfüstmentes Egyesület számos esetben lépett fel különböző
bíróságokon az üzletek utcai frontját ellepő dohányreklámok ellen.
Végül 2004. november 30-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletében
megállapította, hogy az üzlet külső homlokzata dohányáru eladási
helyének nem minősül, ezért az általános tilalom alól az üzlet külső
homlokzata nem mentesül. Ezzel tiszta joghelyzet állott elő, ezért
érthetetlen, hogy jelen törvényjavaslat miért állítja, hogy
jogegységi döntés nem született - a helyzet tisztázásához már csak
arra volna szükség, hogy a törvényhozó a reklámtörvényben definiálja
az eladás helyének fogalmát. Jelen törvényjavaslat ezt meg sem
kísérli, hanem indokolatlan - és a 2005. augusztus 1-én hatályba
lépő 2003/33/EK direktíva hatályba lépését veszélyeztető -
alkotmányossági vizsgálatot helyez kilátásba.
Végül nem tartjuk elfogadhatónak a következő tények figyelmen
kívül hagyását sem:
A XXI. század elején a dohányzás a legfontosabb magatartással
összefüggő haláloki tényező Magyarországon. A hatvanas évek eleje
óta véghezvitt számos kezdeményezés ellenére a dohányzás társadalmi
és gazdasági terhe ma is jelentős: évente 28 ezer ember hal meg
Magyarországon dohányzás következtében, többen, mint túlzott
alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás,
gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve.
Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása tekintetében
és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása
vonatkozásában.
A dohányzás sikeres visszaszorulását ma egyre inkább az országok
gazdasági fejlődése egyik zálogának tekintik. 2002-ben Magyarország
nemzeti össztermékének (GDP) 4 százaléka veszett el dohányzás miatt,
míg 1998-ban csak 2,6 százaléka. 1999-ben a gazdasági szempontból
legaktívabb 35-64 éves korosztályban a halálesetek 35 százaléka
dohányzás miatt következett be. Az Európai Bizottság által 2003
februárjában rendezett dohányzásellenes és fejlesztéspolitikai
magas szintű kerekasztal résztvevői arra a következtetésre
jutottak, hogy az országok gazdasági teljesítőképességének egyik
alapvető befolyásoló tényezője az, hogy az illető ország mennyire
sikeres a dohányzás járványának visszaszorításában.
Ideje tehát, hogy Magyarország is határozott lépéseket tegyen -
előrefelé - a hatékonynak bizonyult dohányzásellenes lépések hazai
bevezetése érdekében.
2005. május 24.
A levélben foglaltakat az alábbi szervezetek és szakemberek
támogatják:
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány
Egészségünkért a XXI. században Alapítvány
É.L.E.T. Alapítvány (Életünk Legyen Egészséggel Teljes Alapítvány)
Magyar Rákellenes Liga
Országos Dohányfüstmentes Egyesület
Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület
Szövetség a dohányzás visszaszorításáért
Angelus Tamás
Dr. Pákozdi Lajos
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|