OS Országos Sajtószolgálat
2024. március 28. csütörtök
Ismertető


2005. május 25., szerda 19:42

Nyílt levél a miniszterelnök és a gazdasági és közlekedési miniszter urakhoz (2.rész)
    Budapest, 2005. május 25., szerda (OS) -

    
    5. A dohánytermékek promóciójának tilalma egészségügyi kérdés. A dohányreklám-tilalom a dohányzás, főleg a fiatalkori dohányzás visszaszorításának egyik legfontosabb eszköze. Ennek ellenére, ellentétben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Úrnak a Dr. Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez írt, 2005. május 20-án T/16290/1 szám alatt érkeztetett levelében foglaltakkal, a törvényjavaslatot a dohányzásellenes szakmával senki sem egyeztette - sőt még az illetékes állami hivatalok is meglepetéssel olvasták annak tartalmát. A törvénytervezet ily módon, sürgősséggel való előterjesztése eljárásjogi szabályt is sért.
    6. A törvényjavaslat indoklása is több téves és részleges információt tartalmaz. A T/16290 javaslat 12 paragrafus 1. pontja szerint e javaslat célja a 2003/33/EK direktívának való megfelelés. Valójában a dohányipari szponzorálásra vonatkozó szabályok enyhítésével e direktívától távolodunk.
    Az  Általános indoklás  II. részében kerül említésre a 37/2000. (X.31.) Alkotmánybírósági Határozat; a törvénytervezet szövege idézi:  mérlegelésének eredményeként az Alkotmánybíróság kimondta, hogy  az Alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma.  Amit azonban az előterjesztés  elfelejt   megemlíteni az, hogy az idézett 37/2000 AB határozat így folytatódik:  Mindez nem zárja ki azt, hogy a jogalkotó további korlátozásokat fogalmazzon meg, amennyiben azokra szükség van az állampolgárok megfelelő tájékoztatása, továbbá életének, egészségének védelme érdekében.  (Mellesleg ugyanezen félinformáció említésével került elutasításra - tévesen - a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 13. cikkelye 2. pontja hazai bevezetésének lehetősége.)
    Amit ellenben a törvényjavaslat nem kísérel meg az, hogy tiszta joghelyzetet teremtsen a dohánytermékekkel kapcsolatos promóciós tevékenységek számára. Az eladáshelyi reklám fogalmát a 2001. évi I. törvény  elfelejtette  meghatározni, majd az akkori Kormány lehetőséget adott, hogy a dohányipar, az Önszabályozó reklám-testülettel és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel karöltve - a Gazdasági Minisztérium hallgatólagos támogatása mellett - maga határozza meg, hogy mit ért eladáshelyi reklám alatt. Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület számos esetben lépett fel különböző bíróságokon az üzletek utcai frontját ellepő dohányreklámok ellen. Végül 2004. november 30-án a Legfelsőbb Bíróság ítéletében megállapította, hogy  az üzlet külső homlokzata dohányáru eladási helyének nem minősül, ezért az általános tilalom alól az üzlet külső homlokzata nem mentesül.  Ezzel tiszta joghelyzet állott elő, ezért érthetetlen, hogy jelen törvényjavaslat miért állítja, hogy jogegységi döntés nem született  - a helyzet tisztázásához már csak arra volna szükség, hogy a törvényhozó a reklámtörvényben definiálja az  eladás helyének  fogalmát. Jelen törvényjavaslat ezt meg sem kísérli, hanem indokolatlan - és a 2005. augusztus 1-én hatályba lépő 2003/33/EK direktíva hatályba lépését veszélyeztető - alkotmányossági vizsgálatot helyez kilátásba.
    Végül nem tartjuk elfogadhatónak a következő tények figyelmen kívül hagyását sem:
    A XXI. század elején a dohányzás a legfontosabb magatartással összefüggő haláloki tényező Magyarországon. A hatvanas évek eleje óta véghezvitt számos kezdeményezés ellenére a dohányzás társadalmi és gazdasági terhe ma is jelentős: évente 28 ezer ember hal meg Magyarországon dohányzás következtében, többen, mint túlzott alkoholfogyasztás, közúti balesetek, kábítószer-fogyasztás, gyilkosság, öngyilkosság és fertőző betegségek miatt együttvéve.
    Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozása tekintetében és mindkét nemben világelső a szájüregi rákok előfordulása vonatkozásában.
    A dohányzás sikeres visszaszorulását ma egyre inkább az országok gazdasági fejlődése egyik zálogának tekintik. 2002-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 4 százaléka veszett el dohányzás miatt, míg 1998-ban csak 2,6 százaléka. 1999-ben a gazdasági szempontból legaktívabb 35-64 éves korosztályban a halálesetek 35 százaléka dohányzás miatt következett be. Az Európai Bizottság által 2003 februárjában rendezett  dohányzásellenes és fejlesztéspolitikai magas szintű kerekasztal  résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az országok gazdasági teljesítőképességének egyik alapvető befolyásoló tényezője az, hogy az illető ország mennyire sikeres a dohányzás járványának visszaszorításában.
    Ideje tehát, hogy Magyarország is határozott lépéseket tegyen - előrefelé - a hatékonynak bizonyult dohányzásellenes lépések hazai bevezetése érdekében.

2005. május 24.


A levélben foglaltakat az alábbi szervezetek és szakemberek támogatják:

Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Dohányzás vagy Egészség Magyar Alapítvány
Egészségünkért a XXI. században Alapítvány
É.L.E.T. Alapítvány (Életünk Legyen Egészséggel Teljes Alapítvány)
Magyar Rákellenes Liga
Országos Dohányfüstmentes Egyesület
Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület
Szövetség a dohányzás visszaszorításáért

Angelus Tamás
Dr. Pákozdi Lajos
Vissza

Küldje tovább ismerősének

Nyomtatóbarát változat


Az Országos Sajtószolgálatról
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
RSS  ▪  Impresszum  ▪  Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fenntartva.