|
|
2011. február 14., hétfő 10:32 |
Nemzeti Konzultáció helyett tizenkét felesleges kérdés az új alkotmányról? |
|
Budapest, 2011. február 14., hétfő (OS) - 2004. december 5.-én
volt egy kettős állampolgárságról szóló népszavazás, amelyet a
politikai osztály tehetetlensége miatt írtak ki, és amely így csak
arra volt jó, hogy eredménye meghasonlást, szégyent, megaláztatást
és elkeseredést okozzon. Ha nem vigyázunk, most hasonló helyzetbe
sodródhatunk. Tizenkét kérdéssel kérik ki az emberek véleményét az
új alkotmányról. A tizenkettőből tíz felesleges álkérdés, a maradék
kettő pedig a közölt formában tisztességesen, felelősen
megválaszolhatatlan. Miközben fel lehetne tenni akár több tucat
érdemi kérdést is, amelyekről valamiért óvakodnak megkérdezni minket. |
A tizenkét kérdés közül kilencet tisztességes ember csak igennel
válaszolhat meg. Az első kérdésre pedig azt válaszolhatja, hogy az
új alkotmány ne csak az állampolgári jogokat, hanem az állampolgári
kötelezettségeket is rögzítse.
A tizenkét kérdés között két használhatatlan kérdés van, melyek
tartalmuk bővebb kifejtése nélkül felelősen nem megválaszolhatóak,
illetve alkalmatlanul megfogalmazottak: Az egyik: járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után? A másik: engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását
vagy sem?
Az előbbi kérdés esetében megfontolandó lenne a kérdés támogatása
mindazon szülők esetében (és csak az ő esetükben), akik életvitelük
szerint a közjó, a közerkölcsök és a törvények betartására nevelik
utódaikat, és ezáltal az utódok többségéről okkal feltételezhető,
hogy felelős állampolgárokká válnak. Nem támogatható azonban a szavazati jog megnövelése azon szülők
esetében, akik életvitelük szerint a többség kárára, a közerkölcsök
semmibevételére és a törvények kijátszására nevelik utódaikat, és
ezáltal az utódok többségéről okkal feltételezhető, hogy a felelős
állampolgárok kifosztóivá, életünk megkeserítőivé, illetve a
társadalmi viszonyok megmérgezőivé válnak.
A másik kérdés megfogalmazása szakmailag hibás vagy célzatosan
lebutított. Költségeket sehol nem adóztatnak, csak jövedelmeket,
vagyont, illetve ilyenekre irányuló jogot. A kérdésben nyilván arról
van szó, hogy megadóztassák-e azokat a jövedelmeket, amelyeket
igazolhatóan a gyermeknevelés reális költségeire fordítanak. A politikusok egy része lebecsül minket, úgy tekint ránk, mintha az
állampolgárok többsége magyarul sem értene.
Amennyiben viszont felvetjük, hogy a közjó érdekében végzett
tevékenység szerint, például az ennek megfelelően nevelt gyermekek
száma alapján valamilyen módon növelhetnénk a szavazati jog
mértékét, akkor ne legyünk szégyenlősek az ellenkezőjét is felvetni!
Talán kimondható végre, hogy akik a tíz értelmesen megválaszolható
kérdés többségére nemet mondanak, illetve az első kérdésnél a jogok
kötelességek nélküli rögzítését szeretnék, azok a közjó és a
közerkölcsök iránt érdektelen, mások munkájának eredményét
életvitelszerűen fosztogatni is hajlandó egyének, akiknek
választójogot adni társadalom-, nemzet- és államellenes.
Budapest, 2011-02-14
Pós Péter, az ABOSZ elnöke
Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|