|
|
| 2011. április 26., kedd 13:39 |
Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? (1. rész) |
|
| Budapest, 2011. április 26., kedd (OS) - A nép minden hatalom
birtokosából pusztán a közhatalom forrásává vált. Sajátos, hogy a
politikai osztály berkeiben ennek a szövegváltozásnak a hátteréről,
a változás indokáról mély csend honol. Mintha csak más szavakkal
írták volna le ugyanazt. Milyen sürgős szükség indokolta, hogy a nép
közvetlen hatalomgyakorlási eszközei közül már a választási
törvények módosítása is a tiltott népszavazási témák közé került?
Lehet-e szabad választáson alapuló képviseleti demokráciáról
beszélni, ha a választónak még a hatalommal való esetleges
visszaélés esetén sem lehet semmilyen befolyása a választás
szabályaira? Beszéljünk inkább másról? |
Az alkotmánycsere kapcsán a népet már alaptörvénybe foglaltan is
kiutasították (kilakoltatták) a hatalom birtokából. A jövőben már
nem is kell a nép nevével takarózniuk a választók hatalmával
visszaélőknek?
Úgy tűnik, a hatalmat ténylegesen birtokló-bitorló pártpolitikai
tömb elég erősnek érzi magát, hogy szaknyelven le is papírozza,
alaptörvénybe is iktatva bejegyezze birtokba kerülését, mindeddig
illegitim jogfosztását.
Jogi bikkfanyelv helyett egy anyanyelvünkön is érthető példa, mi a
különbség valaminek a forrása és birtokosa között:
A pénz elköltéséről nem a pénz forrása (például a munkáltató), hanem
a pénz birtokosa (aki megkereste vagy megszerezte) dönt.
Ha tehát a nép már csak forrása és nem birtokosa a hatalomnak, többé
nem dönthet a saját sorsáról.
2011. január 18.-án az Alkotmánybíróság két határozatot is hozott,
amelyek szerint népszavazást lehet kezdeményezni a választási
törvény régóta leginkább vitatott, az indulás esélyeit is durván
korlátozó, az eredményt sokszor előre eldöntő ajánlási (a
kopogtatócédulákról szóló) ügyekben.
A politikusi tömb feltűnően gyorsan reagált.
Az alkotmánytervezet decemberben véglegesített szabályozási elveivel
ellentétben, gyorsan tiltólistára tették az országgyűlési
képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,
valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló
törvények tartalmáról szóló népszavazási kezdeményezéseket is.
Olyan ez, mintha jogvitáinkhoz ügyvédet is csak a kamara által
előírt szabályok szerint választhatnánk.
Mi az oka, hogy megszűnt az alapvető jogok és kötelességek ma még
külön fejezetben történt tételes felsorolása? Az Alaptörvény
Szabadság és Felelősség című fejezetéből nem derül ki, melyik jog és
kötelesség számít számon kérhetően alapvetőnek.
Ez azért fontos, mert az ilyenek sérelme esetén ma még az ügyben
bírósághoz fordulni nem vitatható alkotmányos jogunk, nevesített
alapvető jogok híján viszont az, hogy mi is sérti jogunkat vagy
jogos érdekünket, a gumiparagrafusok szokásosan rugalmasan elbírált
általános jogorvoslati körébe zuhan.
Hová tűnt az elemi jogi garancia, mely szerint az Alkotmánybíróság
eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti?
Méltatlanul elbánt az alkotmánycsere a társadalom saját erejét
erősítő önszerveződéseivel is.
(folytatás!)
Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|