|
|
| 2011. április 26., kedd 13:39 |
Alkotmánycsere örvén a nép jogfosztásának törvénybe iktatása? (2.) |
|
| Budapest, 2011. április 26., kedd (OS) - |
Az Alaptörvény szerint a jövőben az egyesülési jog alapján
bejegyzett, jogokkal bíró és kötelezettségekkel terhelt szervezetek
kizárólag a pártok, a szakszervezetek és más, kifejezetten
érdek-képviseleti szervezetek lehetnek.
Másoknak, így a társadalom jobbítását szívükön viselő, például
művelődést, oktatást, egészségügyi felvilágosítást vagy közpolitikai
tájékoztatást végző civileknek csak az egyesülési jogtól
függetlenül, jogok és kötelezettségek nélküli gittegyleteket szabad
létrehozniuk és ilyenekhez csatlakozniuk.
Az alapjogi szabályozás ezzel szemben a pártok számára töretlen
jogokat biztosít, sőt a jelenleg hatályos törvényi helyzettel
szemben, már nevesítve, elsőként említve kerülnek be az egyesülési
jognak a jövőben már kivételezett alanyai közé.
Úgy tűnik, a közjóért tevékenykedni kívánó civilek majd csak akkor
tevékenykedhetnek igazán eredményesen, ha lényegüket feladva, a
pártok számukra ritkán vonzó logikáját átvéve, maguk is pártok
alapításába kezdenek!
Lássuk, mit is tehetünk a jövőben, ha valami fontosra végképp nem
tudjuk felhívni a közvélemény figyelmét másként, mint a gyülekezési
jogunkkal élve.
Az Alaptörvény továbbra is megállapítja ugyan mindenki jogát a békés
gyülekezéshez, de amellett, hogy ezt sem nevezi meg az állam által
elismert alapjogként, már nem is biztosítja a gyülekezési jog szabad
gyakorlását.
Ez pedig annyit jelent, hogy az állam nem véd meg az ellenérdekűek
provokációjától vagy akár szervezett, erőszakos támadásától, és ha a
békés gyülekezőknek nincs elég saját erejük a rend megőrzéséhez, a
rendőrség rendbontás címén, válogatás nélkül bárkit előállíthat majd.
A gyülekezés tehát az érdekképviselet alkotmányos alapjogi
eszközéből a rendőrség által megszüntetendő rendbontások
kiváltójává, szervezői előállítandó, rosszabb esetben szétverendő
rendbontókká válnak.
Tegyük fel az ilyenkor szokásos indokolt kérdéseket!
Kinek az érdekében történtek az említett, és még bőven sorolható
sajátos változtatások? Elhiggyük talán, hogy pusztán a véletlen, a
rossz fogalmazás, a hiányos magyar nyelvismeret okozta a nép
törvénybe iktatott jogfosztását?
Amennyiben azt állítják, igen, akkor nincs ok, ami megakadályozhatná
a hiba kijavítását!
A javítás elmaradása viszont a szándékosság bizonyítéka lenne,
mellébeszélés nem lehetséges.
Most is csend lesz? Amennyiben igen, az összejátszásra utalna. Ebben
az esetben csak azzal nyugtatgathatnánk magunkat, hogy majd egy
esetleges jobb időben azt mondhatjuk, a demokratikus jogállam, és
vele az elévülés intézménye ismét szünetelt.
Ha a mély csend végre megszakad, előbb is reménykedhetünk!
Az ünnepet nem megzavarva, de húsvét idején különösen indokolt
feltennünk a kérdéseket:
A magyar nép eddig legalább leírtan létező szuverenitásának is vége,
elvégeztetett?
Vagy éppen ez kellett az ébredéshez, egy még mindig remélt eljövendő
feltámadáshoz?
Budapest, 2011. április 26.
Pós Péter elnök
Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ)
Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|