|
|
2011. november 3., csütörtök 15:18 |
A Transparency International Magyarország véleményezte a bíróságok átalakítását célzó törvényjavaslatokat |
|
Budapest, 2011. november 3., csütörtök (OS) - A Transparency
International Magyarország (TI) parlamenti képviselőknek eljuttatott
levélben és sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a bíróságok
átalakítását célzó törvényjavaslatokban szereplő korrupciós
kockázatokra. |
Ma kezdődött az Országgyűlésben a bíróságok szervezetével és a bírák
jogállásával kapcsolatos törvényjavaslatok általános vitája, ezért a
Transparency International Magyarország (TI) parlamenti
képviselőknek eljuttatott levélben és sajtóközleményben hívta fel a
figyelmet a javaslatokban szereplő korrupciós kockázatokra. A
korrupció ellen küzdeni hiábavaló, ha az igazságszolgáltatás nem
független és pártatlan vagy éppen a korrupció kezdi azt ki - mondta
Földes Ádám, a szervezet igazgatója. A törvényjavaslatok
meghirdetett célja az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése,
bírói függetlenség és pártatlanság elveinek maradéktalan
megvalósítása, azonban e céloknak az elérését a benyújtott
megoldások nem szolgálják. Az igazságszolgáltatás hatékonysága nem
biztosítható azáltal, hogy az 1998 óta működő bírói önigazgatási
szervet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot megszüntetik, és
helyette egy személy kezébe teszik az összes érdemi igazgatási
döntést. A törvényhozó az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke
kezébe szinte korlátlan hatalmat adna. Az OBH elnökétől függ majd,
hogy kiből lehet ítélőtábla vagy törvényszék (korábban megyei
bíróság) elnöke, elnökhelyettese vagy más vezetője, de a bírósági
szervezetrendszer szinte egészében is ő hozza meg a végső döntést,
hogy egy bírói helyre pályázók közül kiből lesz és kiből nem lesz
bíró. Az OBH elnökének emellett szintén joga lesz arra, hogy akár
egyedi ügyekben is eltérjen a szignálási rendtől és más bíróságot
jelöljön ki. A bíróságok függetlenségének biztosítása érdekében
elengedhetetlen a jelölés és a választás folyamatában a jelöltek
függetlenségének és pártatlanságának biztosítása, ezt pedig csak
több csatornás jelölési rendszeren keresztül lehet elérni. Ezért
javasolta a korrupcióellenes szervezet, hogy az Országos Bírói
Hivatal és a Kúria élére a köztársasági elnök csak a bírókból álló,
és bírák által választott Országos Bírói Tanács (OBT) által
támogatott jelöltet terjeszthessen az Országgyűlés elé. A javaslat
sajnos nem tesz érdemi lépést a korrupciós kockázatokat csökkentő
átláthatósági szabályok bevezetése felé sem. Nem növeli a bírósági
rendszer belső igazgatási működésének átláthatóságát és nem növeli a
fegyelmi eljárások, és szankciók alkalmazási gyakorlatának
állampolgárok általi nyomon követhetőségét, valamint nem nyújt
garanciát a belső működésben visszaéléseket érzékelő közérdekű
bejelentők védelmére sem. A korrupciós kockázatokon túl mindkét
törvényjavaslat számos rendelkezése a bíróságok és a bírák
függetlenségére is súlyos veszélyt jelent, valamint a
jogszolgáltatásban részesülő személyek tisztességes eljáráshoz való
jogai is csorbulnak, amennyiben az Országgyűlés jelen formájában
fogadja el a két törvényjavaslatot – tette hozzá Földes Ádám.
Kiadó: Transparency International Magyarország Alapítvány
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tájékoztatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a Nemzeti Közleménytár valamennyi közleményét a megújult mti.hu oldalon találják. 2024. december 31-ig – a megújult felület mellett – még erről az oldalról is elérhetőek az OS közlemények. Az Országos Sajtószolgálatról Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|