|
|
| 2012. május 18., péntek 17:25 |
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válasza a Helsinki Bizottság nyílt levelére |
|
| Budapest, 2012. május 18., péntek (OS) - |
dr. Kádár András Kristóf úr részére
Magyar Helsinki Bizottság Társelnök
Tisztelt dr. Kádár András Kristóf Úr!
A Cozma-ügy kapcsán Darák Péter Kúria elnökhöz címzett levéllel
kapcsolatban részemre címzett nyílt levelét megkaptam, ezzel
kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
1. A jog alapvető feladata, hogy - az emberi magatartások
szabályozásával - biztosítsa a társadalom rendezettségét,
szervezettségét és kiszámítható társadalmi viszonyokat teremtsen. Az
emberi magatartásokat azonban nyilvánvalóan nem kizárólag ezen
magatartási szabályok alakítják, hanem számos szokás, etikai és
erkölcsi norma. A morális értékeknek a társadalmi együttélés során
sok esetben elsődlegesen kell érvényesülniük, a büntetőjog
eszközeivel akkor szükséges fellépni, ha a társadalmat alkotó egyes
ember példának okáért a Ne ölj! feltétlen érvényesülést kívánó
imperatívuszát megsérti. A másik ember életét nem azért tartjuk
tiszteletben, mert azt az állam büntető jogszabálya előírja, hanem,
mert az erkölcs, a társadalom igazságérzete ezt diktálja. Ebből
következően szükséges tehát, hogy a jogszabályok megalkotása és
alkalmazása során mindvégig tekintettel legyünk a társadalom
igazságérzetére, a nép véleményére. A jogalkotásban ezt azáltal
szükséges biztosítani, hogy a jogszabályok előkészítésének
folyamatában lehetőséget biztosítunk az egyének számára, hogy az
életüket megalkotó magatartási szabályok kapcsán kifejthessék
véleményüket; a jogalkalmazás folyamatában pedig a laikus elem
biztosítása - így az angolszász jogrendszerben az
esküdtszéki-rendszer, a kontinentális jogrendszerekben az
ülnök-rendszer - amely a nép igazságérzetét, véleményét hivatott
közvetíteni, még ma is alkalmazott módon. A jog a társadalomról
szól, általa és az érdekében létezik; ez a jogalkalmazásban sem
hagyható figyelmen kívül.
Igazságügyért felelős miniszterként felelős vagyok az
igazságszolgáltatást érintő kormányzati feladatok elvégzéséért, így
többek között a büntető anyagi jogi szabályok Országgyűlés elé
terjesztéséért, így ha azt tapasztalom, hogy ezen szabályok
gyakorlatban való megvalósulása során nem töltik be megfelelően a
céljukat, úgy erkölcsi kötelességemnek érzem jelezni ezt azon
személy felé, akinek az Alaptörvényből eredően kötelessége a
jogalkalmazás egységének biztosítása, nevezetesen a Kúria elnöke
részére.
Egyébiránt jelzem, hogy a most oly hevesen ellenzett társadalmi
elvárás bírói ítéletekben való megjelenése kapcsán egy másik jogvédő
szervezet nem is olyan régen, éppen az ön véleményével ellentétes
álláspontra helyezkedett.
2. Az Alaptörvény szerint a Kúria biztosítja a bíróságok
jogalkalmazásának egységét. A bíróságok szervezetéről szóló törvény
tartalmazza részletesen azokat a szabályokat, amelyek alapján a
Kúria ezt a jogát gyakorolja, illetve ezt a kötelezettségségét
teljesíti. Ennek keretében a Kúria jogerősen befejezett ügyekben
joggyakorlat elemzést folytat.
A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai
véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A
vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium
kollégiumvezetője, továbbá a közigazgatási és munkaügyi regionális
kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a
továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.
A Bszi. az indítványozók körét határozza meg, de természetesen
arról nem tartalmaz rendelkezést, hogy az indítványozó felé
jelzéssel ki élhet. Ettől a jelzési lehetőségtől senki nincs elzárva
azzal, hogy ez az indítványozási joggal rendelkező részére semmilyen
kötelezettséget nem jelent, ugyanakkor hasznos lehet, hiszen az
indítványozási joggal rendelkező látókörébe vonhat olyan
problémákat, amelyek vizsgálatra érdemesek.
Felhívom figyelmét, hogy az általam egyébként csak példaként
említett ügy jogerősen lezárult, így fogalmilag is teljesen kizárt,
hogy ez ügyben nyomást gyakorolhattam volna az igazságszolgáltatásra.
3. Tájékoztatom arról, hogy igazságügyért felelős miniszterként,
a végrehajtó hatalom legfőbb szervének tagjaként nem terjed ki
felelősségem azon ügyekre, amelyeket Ön nyílt levelének 3. pontjában
felsorolt, azok törvényhozási tárgykörbe tartoznak, így azokról
Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, az Országgyűlés döntött.
Budapest, 2012. május 18.
dr. Navracsics Tibor
miniszter
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait
minden esetben OS jelzéssel használják fel.
Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az
OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a
közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTI Nonprofit Zrt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Sajtószolgálat (OS) politikai, társadalmi, kulturális és különböző civil szervezetek, valamint közéleti szereplők közleményeit, állásfoglalásait közli. Az OS anyagai nem képezik az MTI-kiadás részét, a szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.
|
|